Előzmények
1988. Az Esztergom-Budapesti Egyházmegyei zsinat meghirdetése
Paskai László bíboros úr még 1988-ban hirdette meg az egyházmegyei zsinatot, de az előkészítő munkákat sok különféle esemény késleltette.

1991. II. János Pál pápa Magyarországra látogat
Éppen ez a pápai látogatás volt az, ami a zsinati előkészítő munkáknak új lendületet adott. Amikor II. János Pál pápa 1991-ben Magyarországon járt, akkor augusztus 20-án a Magyar Püspöki Kar püspökeinek tartott beszédében határozottan kimondta, hogy Magyarország új korszak küszöbén áll, és elérkezett arra az idő, hogy a helyi egyházakban egyházmegyei zsinatot tartsanak. Ezeken papok, szerzetesek, és a világi hívek együtt imádkoznak, együtt gondolkodnak, azután pedig közös munkatervet dolgoznak ki, amelynek megvalósításán mindannyian együtt fáradoznak.
„Fontos tehát, hogy hasztalan síránkozás nélkül a Lélekre hallgassunk és kitartó következetességgel „nekirugaszkodjunk a jövőnek” Úgy azonban, hogy a körülmények fényénél meglássuk, hogyan lehet és kell a jelen pillanatban Isten országát építeni. Megtörténhet, tisztelendő testvérek, hogy - látván a keresztény hagyományok gyengülését a családokban és a társadalom szélesebb rétegeiben - így kiáltotok fel: „Missziós területté váltunk!„ Nos, én azt mondom nektek, eljött a pillanat, hogy megváltoztassátok az ilyen megállapítások hangnemét és tartalmát, és fölemelő programot adó célkitűzéssé alakítsátok át: missziós egyház akarunk lenni!” [1]

1994. Összeül az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye zsinata
Három év intenzív közös munka után végül 1994 júliusában ült össze az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye zsinata. Az előkészítő munkákban papok, szerzetesek és világi hívek vettek részt, több munkacsoportban. Munkájuk eredményeként egy vaskos kötetnyi zsinati dokumentumot [2] adtak ki, amely útmutatást ad az egyházmegye működésének szinte minden területére nézve. Ez a dokumentum letölthető teljes egészében *.pdf formátumban innen.
Ezek közül most csak két fontos bekezdést idézünk:
„A lelkipásztori tervezés a főpásztor megbízásából, közvetett vagy közvetlen operatív irányítása alatt, papok és világiak közös munkájával történjék. Nem evilági technikai szempontok a végső meghatározók, hanem a szándékokat és megújító tetteket megelőző közös elmélkedés, az Egyház mivoltára és lényegi küldetésére való összpontosítás a hit fényében a Szentlélek megvilágosítását kérve” (3541) „Szükség van egyházmegyei lelkipásztoti terv kidolgozására …. Az egyházmegyei tervhez és a helyi körülményekhez alkalmazkodva az egyes plébániák is kidolgozzák a maguk lelkipásztori tervét” (3336)
A plébániai zsinatolás tehát erről szól: a helyi körülményeinkhez igazodva, „a jövőnek nekirugaszkodva” papok, szerzetesek, világiak közösen gondolkodva, a Szentlélek megvilágosítását kérve, mi is nekilássunk a saját házunk tája körül kialakítani a Krisztinavárosi Havas Boldogasszony Plébánia lelkipásztori tervét.

2002. Új plébánosunk lett
Paskai László bíboros úr Vigassy Mihály atyát nevezte ki plébánosnak augusztus 1.-től kezdődően. Mihály atya kezdetektől fogva fontosnak tartotta, hogy a templomunkba járó hívek minél szervezettebb, minél sokszínűbb közösséget alkossanak. Ahogy hozzánk került, azonnal hozzáfogott, és szívós kitartással, lépésről lépésre haladt előre a közösségépítésben.
Hozzá kell tennünk, hogy jó helyre került, mert akkor a Krisztinában sokféle erős, élő közösség működött már. (Szent Gellért iskola, 148-as cserkészcsapat, ministránsok, schola, családcsoportok, imacsoportok, stb.) De érdemben nem volt képviselőtestület, így a felsorolt közösségek és a volt plébánosaink közötti kapcsolatok mindig kissé esetlegesek, kissé véletlenszerűek is voltak. Mihály atya kezdetektől fogva arról álmodott, hogy „a plébánia a közösségek közössége” –legyen minálunk is. Ennek érdekében a plébánián működö kisebb vagy nagyobb csoportoknak ismerniük kell egymást, összehangoltan kell működniük, és mindennek a fókuszában az Eucharisztia áll.

2002.-2012. A közösség-építés néhány fontos állomása a plébániánkon
2002. Ideiglenes képviselőtestület alakul, személyes meghívással.
2003. Beindul az irodai munka, munkacsoportok alakulnak, megújul a Karitász munkacsoport, elindul két plébániai újság: A H.B. Hírlevél (hetente) és a Krisztinavárosi Hírek (negyedévente)
2004. Képviselőtestületi választás, Választott képviselőtestület alakul.
2005. „Örömhírünk van” – ezzel a jelmondattal Krisztinavárosi Missziós Napokat tartottunk. Az esemény programja és az eseményről készült fotók itt megnézhetők. Adventben két új közösségi program indul: A szállást keres a szent család, valamint az Agapé a rorate misék után. Azóta ezeket minden esztendőben megismételjük.
2006. Imaévet tartottunk a nemzet lelki megújulásáért. Az év minden egyes napján több család is vállalta az otthoni közös imát.
2007. Plébániánk nagy erővel vett részt a városmisszióban. A sok programunk, - különösen Godspell előadás mindenkit érdekelt, megmozgatott. A városmisszió plébániai programjairól összefoglaló videó anyag készült, amit itt lehet megnézni.
2008. Krisztina napot tartottunk, nagy sikerrel. A fotókat itt nézheted meg.
2009. A papság éve volt. Sokat elmélkedtünk, beszélgettünk a papi hivatásról.
2010. Az októberi Krisztinás napon 280-an voltunk együtt Péliföldszentkereszten. Itt vetődött föl először, hogy plébániai zsinatolást kellene szervezni nálunk is. A fotókat itt nézheted meg.
2011. Elkezdtük szervezni az első plébániai nyári tábort
2012. Plébániai nyári tábor Pusztamaróton. A táborban tábori újságunk is volt, ezt itt töltheted le. A nyári tábor fotóit itt láthatod. A tábor zárómiséjén hirdette meg Mihály atya a plébániai zsinatolásunkat.

2013. Elindul a munka
Ennek részleteit a Kronológia többi fejezeteiben olvashatjátok



1. II. János Pál pápa magyarországi látogatása 1991. augusztus 16-20. A Szentatya beszédeinek magyar nyelvű fordítása. MKPK Sajtóirodája – Bp. 2. kiadás (1991)


2. Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Zsinati Könyve (2. kiadás) Szt. István Társulat – Bp. (2003)